Magyarország 2022 és 2027 közötti időszakra előirányzott Zöld Közbeszerzési Stratégiájának fő célja, hogy a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzések tényleges elterjedésében valódi előrelépés legyen tapasztalható a következő években. Hogy hol tartunk most, és elősegítheti-e az általános zöldítést a kötelezés, és mely ágazatokban van lehetőség az előrelépésre, arról Dr. Havas-Kovács Gabriella, a Közbeszerzési Hatóság főosztályvezetője, Dr. Várhomoki-Molnár Márta, a miniszterelnökség főosztályvezetője,  Dr. Hubay Ágnes, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének tagja,  Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke, valamint Barta Géza Róbert, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója beszélgetett a Közbeszerzési Hatóság 2023. május 11-i szakmai konferenciájának fenntartható közbeszerzésekről szóló kerekasztal beszélgetésén.

"Innen szép nyerni - és ehhez a stratégia már megvan"

A kerekasztal beszélgetés résztvevőinek egybehangzó véleménye szerint bizakodásra ad okot,  hogy sok év munkájának eredményeként végre megszületett Magyarország Zöld Közbeszerzési Stratégiája, ám Dr. Havas-Kovács Gabriella főosztályvezető asszony rámutatott, hogy a zöld közbeszerzési szempontok gyakorlatba ültetéséhez komoly ismeretterjesztő tevékenységre van szükség. A  Közbeszerzési Hatóság honlapján jelenleg is elérhető kutatás ennek jegyében a közbeszerzéssel bármilyen szinten foglalkozó szakemberek figyelmét igyekszik felhívni a zöld szempontok érvényesítésének lehetőségére. Biztató, hogy a közbeszerzésben érintett válaszadók jelentős része valamilyen szinten már ismeri a stratégiát, és tisztában van az ökocímkés termékek és szolgáltatások előnyeivel, ám például az Európai Unió Bizottságának GP követelményrendszerével a legtöbben azonban még nem találkoztak.

„Innen szép nyerni” – fogalmazott főosztályvezető asszony, s emlékeztette rá hallgatóit, hogy pár évvel ezelőtt még azt sem gondoltuk volna, hogy lesz végre Zöld Közbeszerzési Stratégiánk, ráadásul mára már az Unióban is egyre inkább előtérbe kerülnek a zöld kötelezettségek az Európai Bizottságban és a tagállamokban - köztük Magyarországon is - fontos viták zajlanak arról, hogy milyen mértékben lehet kötelezővé tenni a fenntarthatósági szempontok érvényesítését. A 2027-ig tervezett magyar stratégia magában hordozza ennek lehetőségét.

"Ott lehet kötelezni, ahol erre van módszertan és fogadókészség"

Dr. Várhomoki-Molnár Márta hangsúlyozta, hogy a stratégia megalkotóinak fő célja volt, hogy egységes keretbe foglalva és egy egységes cél érdekében megerősítsék a zöld közbeszerzést segítő intézkedéseket a közigazgatásban.  Ehhez fel kellett térképezni, hol állunk jelenleg, azaz a hatályos vonatkozó jogszabályi környezetből mi következik és mindez mely területeken hogyan érvényesül, és melyek azok az uniós és hazai ágazati szakpolitikai területek, ahol a zöld közbeszerzés legalább részben már most is megjelenik. (Az okocimke.hu oldalon korábban részleteiben is bemutatott intézkedési tervből megismerhetők az ennek érdekében tervezett gyakorlati lépések.) Bár a stratégia 5. pontja valóban lehetővé tesz bizonyos ajánlatkérői körök esetében kötelezést, ez még előkészítői fázisban van. Ehhez kapcsolódóan abszolút cél, hogy olyan területeken alkalmazzanak elsőként kötelezést, ahol kidolgozott módszertanok formájában rendelkezésre állnak az új közbeszerzés alkalmazásának a gyakorlati erőfeltételei, és a piac is fogadóképes.

Az Unióban és Magyarországon is zöld áttörés várható

Mind az Unióban, mind Magyarországon meghatározó szempont a fenntarthatóság, ezért az Európai Unió jogszabályalkotó fórumain, tanácsi munkacsoportjaiban hasonló munka folyik, ráadásul a fenntarthatóság és ahhoz kapcsolódóan az energiahatékonyság szempontjából vizsgálják felül a jelenleg irányadó jogszabályokat. Kihirdetés előtt áll például az elemekről és a hulladékelemekről szóló rendelet. Egyre több ágazati jogszabály hatalmazza föl a Bizottságot a kötelező zöld közbeszerzési követelmények megfogalmazására. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon is áttörés előtt állunk. Egyértelmű, hogy a korábban általánosságban elfogadott értelmezéssel szemben nem lehet pusztán azért zöld közbeszerzésnek tekinteni egy pályázati kiírást, mert tartalmaz környezetvédelmi, vagy bármilyen ágazati jogszabályban rögzített kötelezettséget. Igaz, hogy még az ilyen tágabb értelmezés mellett sem túlságosan nagy a zöld közbeszerzések aránya.

A Közbeszerzési Hatóság koordinálja a közbeszerzések zöldítését

Dr. Havas-Kovács Gabriella rámutatott, hogy az, hogy a Közbeszerzési Hatóságot a stratégia megalkotói felkérték egyfajta centrum szerepre, csak a megerősítése annak, amit eddig önként vállalt feladatkánt már 2018 óta végzett. A Zöld Közbeszerzési Kompetencia Központ megfelelő működése érdekében a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető lesz minden, a környezetvédelmi szempontok gyakorlati, közbeszerzési eljárásokban való alkalmazásával kapcsolatos információ, jogszabály és képzés, valamint útmutató. Örvendetes, hogy már most is van olyan terület, ahol nem csupán a piac áll készen a kötelezésre, hanem kínálati oldalról is jó gyakorlatok vannak: ez pedig a takarítás.

"A zöld takarítás egyfajta gondolkodásmód eredménye, és nem drágább, mint a többi"

Paár Zoltán MATISZ - elnök szerint alapvető fontosságú tény, hogy a takarítás sem szakmailag, sem anyagilag nem túl elismert foglalkozás, annak ellenére, hogy minden létesítményben szükség van e szolgáltatásra. A Magyar Tisztítás - Technológiai Szövetség köztudomásúvá szeretné tenni, hogy jelentős különbség van takarítás és takarítás között, nem csupán a hozzáadott értékben, hanem például abban is, hogy az egyik takarítási módszerrel ekkora, a másikkal, azaz a valóban zöld takarítással pedig akkora, azaz jóval kisebb ökolábnyommal tudom kitakarítani ugyanazt a felületet. A takarítás ökolábnyoma ráadásul mérhető, és a MATISZ-nak van rá módszere, mellyel egyértelműen eldönthető, hogy egy szolgáltató csak a marketingjében zöld, vagy valójában annak tekinthető. A takarítás nem csupán attól lesz zöld, hogy zöld vegyszert használunk, vagy energiatakarékos gépeket , melyek terjedése amúgy is megállíthatatlan -, hanem a szolgáltatás zöldítése egyfajta gondolkodásmód eredménye. A takarítás esetében a járulékos költségek jelentős részének semmi köze nincs a zöld gondolkodáshoz. Az árat nem befolyásolja jelentős mértékben, hogy milyen vegyszert vagy tisztító anyagot használ valaki. Mára már a világ összes jelentős vegyszergyártója gyárt környezetbarát termékeket.
A technikai háttér, az eszközpark és a felhasznált anyagok fokozatos és általános zöldülése miatt  gyakorlatilag  egyértelműen kijelenthető, hogy a zöldítéstől a takarítás nem lesz sem drágább, sem bonyolultabb. 

"A zöld takarítás iránti kereslet növekedése a kínálati oldal bővülését eredményezheti"

Az elmúlt öt-hat évben mindössze 3-4 olyan cég volt, amely hogy környezetbaráttá minősíttette magát és a tevékenységét a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-vel, pedig számosan könnyedén megfelelhetnének a feltételeknek. A MATISZ elnökének álláspontja szerint  azért ilyen alacsony a minősítetten környezetbarát szolgáltatók száma, mert "amíg a megrendelői oldal nem várja ezt el egy szolgáltatótól, addig a szolgáltató miért tenne érte többet"? Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb lesz az igény a zöld takarításra, annál több szolgáltató fogja megszerezni az ökocímkét. 

"Legyen a környezetbarát takarítás az állatorvosi ló!"

Ma már eljutottunk oda, hogy egyes közbeszerzéseknél nem csak az ár a döntő, hanem mellé egy szakmai anyagot is kell adni, de nagyon-nagyon minimális az a közbeszerzés, ahol zöld szolgáltatást rendelnek.  Mivel a szolgáltatók közt Magyarországon elsőként éppen a takarító cégek gondolták úgy, hogy kidolgoztatják a környezetbarát szolgáltatás védjegy megszerzéséhez szükséges kritériumrendszert,  ha az Unióban és Magyarországon van ilyen elvárás, a szolgáltatások között szívesen lenne a takarítás az orvosi ló, melyen ugyancsak elsőként ki lehet próbálni a zöld közbeszerzési kötelezést. 

"A közbeszerzések zöldüléséhez fontos az általános és folyamatos tájékoztatás"

Mivel nyilvánvaló, hogy az ajánlatkérők nagy része nem egy-egy területre specializálódik, hanem nagyon sokféle terméket és szolgáltatást szerez be, nem tudja és nem is akarja követni a piaci változásokat, mert arra sem ideje, sem energiája nincs, bár az internet világában a tájékozódás nem lehetetlen - érzékeltette a közbeszerzési kiírások zöldítésének alapvető akadályát Barta Géza Róbert, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója.  Mivel a körforgásos gazdaság kialakításához égetően szükséges a zöld közbeszerzések elterjedése, olyan nyilvántartásokat és adatbázisokat kell létrehozni, melyekből a beszerzést kiírók számára rögtön megismerhetővé válik egy-egy termék vagy termékcsoport összes fontos környezeti jellemzője. Szükség van egy szakértői adattbázisra is, hogy legyen kihez fordulni a környezetvédelmi szempontokkal kapcsolatban, felmerülő kérdések megválaszolásáért. Mindemellett természetesen folyamatos képzéseket is kell tartanunk a zöldítés gyakorlati lehetőségeiről. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. feladata például, hogy a Közbeszerzési Hatósággal együtt zöld közbeszerzési segédanyagokat és útmutatókat készítsen. Nyilvánvaló, hogy a zöldítésben részt vevő szervezeteknek együtt kell működniük a közbeszerzés Európai Unió által is elvárt professzionalizálásában, és ehhez egyebek mellett egy zöld közbeszerzési kézikönyv mielőbbi kialakításában. A Zöld Közbeszerzési Stratégia a tudásbázis kialakításához ad iránymutatást, határidőkkel és felelősökkel.

"Az ökocímke kritériumrendszerei megmutatják, mi mindent kell belefoglalni egy közbeszerzési kiírásba, hogy az valóban zöld legyen"

Az ökocimke követelményrendszer egy a cégektől független szakértők által előre rögzített dokumentum, amely teljes életciklus elemzés alapján áttekinti a termékek és szolgáltatások életútját. Értékeket határoz meg, követelményekkel teljesítendő kritériumokat fogalmaz meg, melyek világosak, megismerhetők és átadhatók. A minősítési folyamat hitelt érdemlően bemutatja, hogy egy termék vagy szolgáltatás mérhetően kevésbé terheli a környezetet, mint az ugyanolyan jellegű, ugyanazt a célt szolgáló egyéb termékek és szolgáltatások. Az ilyen módon kidolgozott ökocímke rendszer segíthet a szakembereknek abban, hogy egy zöld közbeszerzési kiírásba mit kell valójában belefoglalni követelményként.

"Aki ökocímkét szerzett, az bizonyítottan zöld"

A takarítási szolgáltatás esetében a kritériumrendszer megfogalmazza az energiatakarékossági, vegyszer - és géphasználati, valamint az energiatakarékossági előírásokat, előírja a hulladékkezelés megfelelő módját, és a mindehhez szükséges oktatásokat - ismertette röviden Barta Géza Róbert a MATISZ által a zöld közbeszerzések állatorvosi lovának  szánt környezetbarát takarítási szolgáltatással kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat, majd egyértelművé tette, hogy "ha valaki pályázik, és elnyeri az ökocímkét, akkor hitelt érdemlően igazolta, ráadásul egy független harmadik fél előtt, hogy megfelel a kiírásban szereplő mennyiségeknek, értékhatároknak és egyéb elvárásoknak. Ugyanez igaz természetesen a többi ökocímkére is."

"Fontos, hogy a kötelezés ne váratlanul érje a piaci szereplőket"

A beszélgetést összegző Dr. Havas-Kovács Gabriella fontosnak tartotta, hogy bár mind a stratégiából, mind az elhangzottakból az következik, hogy előbb-utóbb egyre  több területen lesz zöldítési kötelezettség, az ne váratlanul érje se a pályázatot kiírókat, se a szolgáltatói oldal képviselőit. Legyen idejük a felkészülésre, és álljon a rendelkezésükre a megfelelő időben mindenféle szükséges segédanyag, útmutató, képzési lehetőség és adatbázis. Ehhez természetesen elsősorban a jelen lévő szakmai szervezetek és a stratégia megvalósításában részt vevő egyéb szereplők elkötelezettségére és hatékony együttműködésére van szükség.