Ökocímkés vagy bioterméket venne, olyan gyártót vagy termelőt támogatva, aki elősegíti a fenntartható fejlődést? Olyan kereskedőnél hagyná a pénzét, aki vigyáz a környezetére? A boltok ökocímkés, környezetbarát szolgáltatóvá minősítése nyilván sokat segítene a választásban.

Kik és hogyan pályázhatnak a Környezetbarát Szolgáltatás védjegy elnyerésére?

Jelenleg Magyarországon azok a legalább fél éve működő, az áruk széles körének kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó önkiszolgáló élelmiszerboltok, diszkont áruházak, szupermarketek vegyesboltok, önkiszolgáló raktáráruházak és hipermarketek pályázhatnak a Környezetbarát Szolgáltatás védjegy elnyerésére, melyek forgalmának legalább felét az élelmiszerek és italtermékek adják. Az ilyen élelmiszer jellegű vegyes üzletekben zajlik az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának háromnegyede.

Az élelmiszerboltokra vonatkozó, környezetbarát szolgáltatói feltételrendszert a skandináv és német példát követve dolgozták ki a hazai szakemberek.

Környezettudatos gondolkodással jelentősen csökkenthető az országszerte jelenlévő élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek energiafelhasználása

Az élelmiszer- kiskereskedelemben nyilvánvalóan az energiafelhasználás okozza a legnagyobb környezeti terhelést. Az épület fűtése, szellőztetése, légkondicionálása és világítása mellett rengeteg energiára van szükség az áruk hűtéséhez, valamint az esetleges további szolgáltatásokhoz, például a húsok grillezéséhez vagy a helyben sütött pékáruk elkészítéséhez. Bár meglepőnek tűnhet, de előfordul, hogy ugyanazon az üzletláncon belül két nagyjából azonos méretű és nyitva tartású, környezetét tekintve is hasonló adottságokkal rendelkező bolt közül az egyik fenntartásához 2,5-szer annyi áram és gáz szükséges, mint a másikéhoz.

 

A minősítési rendszer célja, hogy a minősített üzletek alapterületre vetített évi energiafelhasználása legfeljebb 329 kWh/m2/év legyen, amiben benne van természetesen a fűtésre, a hűtésre és a világításra, valamint a takarításra és egyéb szükséges folyamatokra szánt áram – és gázigény is. Ha az üzlet mérete meghaladja az 500 m2-t, az elvárt szint lecsökken 251 kWh/m2/év-re. A méretbeli eltéréssel kapcsolatos különbségeket az indokolja, hogy a nagyobb üzletekben jellemzően a szolgáltatások köre is tágabb. Természetesen a szezonálisan működő üzletek, például egy Balaton-parti kisbolt is kaphat ökocímkés minősítést, ám ez esetben a fajlagos energiafelhasználás időarányosan csökken.

A az előzetes felmérések szerint a magyarországi üzletek 20 %-a már most tudja teljesíteni az elvárást, és további jelentős része a tulajdonosok és vezetők némi erőfeszítésével képes lehet rá.

Az ökocímkés minősítéshez szükséges eredmények eléréséhez tudatos energiagazdálkodásra van szükség. Ha a környezetbarát védjegyet megpályázó üzemeltető ennek jegyében a megújuló energiák felé fordul, hasznosítja az úgynevezett hulladékhőt, valamint a hűtőberendezéseknél hővisszaverőket, és természetes, a globális felmelegedést kevéssé elősegítő hűtőközeget alkalmaz, és növeli a fedett vagy zárt hűtők arányát, azért a minősítési rendszerben plusz pontokat kaphat. Az épületenergetikai tanúsítvány elkészíttetése és jól látható helyen való elhelyezése további pontot jelent.
 

Mennyi ehhez képest a lakossági felhasználás, és mire elég 1 kWh energia?

Az említett adatok megfelelő értékeléséhez megfelelő viszonyítási alapot nyújthat, hogy jelenleg Magyarországon egy új lakás nem kaphat építési engedélyt, ha nem felel meg a fűtésre fordított energiafelhasználás tekintetében legalább a C kategóriának, ami nagyjából évi 160 kWh négyzetméterenkénti energiafelhasználást jelent. Ehhez képest az igen jól szigetelt, passzív ház jellegű lakások A+ kategóriájúvá minősítéséhez ennek 55 %-át, azaz 88 kWh – t kell teljesíteni. A lakások többsége azonban hazánkban jelenleg még F-kategóriás, vagyis az éves fajlagos fogyasztása 240-300 kWh négyzetméterenként, azaz nagyjából annyi, mint a minősített üzletek esetében megcélzott mennyiség.

Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a boltokban – a lakásokkal ellentétben – télen-nyáron folyamatosan nyílnak az ajtók, amiért folyamatos a hőmérsékletváltozás és nagyobb a fűtési igény, továbbá az élelmiszer- kereskedelmi tevékenység miatt sokkal több hűtőtestre van szükség, mint otthonainkban, és akkor még a kiegészítő egyéb ugyancsak energiaigényes szolgáltatásokról nem is szóltunk.

Hogy mire elég a háztartásban 1 kWh energiamennyiség, annak érzékeltetéséhez jó tudni, hogy egy átlagos háztartási hűtőszekrény - mely méreteiben és teljesítményében sokkal kisebb, mint boltbeli rokonai - kb. 2 -t fogyaszt naponta, ugyanannyit, mint egy mosogatógép egy teli töltetnyi mosatlan elmosogatása esetén. A mobiltelefonunk töltője 100 átlagos teljes töltéssel használ fel egy kWh energiát, a mikrosütő pedig 5 adag fagyasztott félkész étel felmelegítésével.

Az ugyancsak jelentős környezetterhelést jelentő

hulladékkibocsátást is csökkenteni kell

A minősítési rendszer szabályozza a kereskedelmi egység éves hulladékkibocsátását is, mégpedig egymillió forintos nettó áruforgalomra vonatkoztatva 0,205 m3-ben. A határérték alatti hulladékkibocsátás az élelmiszer-hulladék és a szerves hulladék megfelelő hasznosításához hasonlóan plusz pontokat jelenthet. Mivel a minősítési rendszer kialakításában nagy szerepet játszik a környezetvédelem területén elérhető teljesítményjavulás mértéke, plusz pontot hoz a keletkező élelmiszerhulladék tömegének mérése.

A biotermékek fokozott forgalmazása ösztönözheti a termelést, növelheti a keresletet és hosszú távon csökkentheti az árakat

A minősített biotermékek szerepeltetése az üzletek polcain ökológiai és egészségvédelmi szempontból különösen fontos, hiszen egyrészt jelentős mértékben ösztönözheti a termelést és növelheti a keresletet, ami közép-és hosszú távon a termékkörre vonatkozó árcsökkentő hatással is járhat, másrészt ezek előállítása a szokásosnál kevésbé terheli a környezetet.

A minősített üzletek által forgalmazott biotermékek arányának el kell érnie a teljes forgalom 0,3 %-át. A pályázat szempontjából bioterméknek számítanak az Európai Unió ökológiai gazdálkodásból származó termékeket jelölő címkéjével rendelkező termékek, valamint az ellenőrzött biogazdaságból közvetlenül beszerzett csomagolatlan termékek.

Érdemes rá odafigyelni, hogy a nagyobb üzletektől több bioterméket lehet elvárni, mint a kisebbektől, ezért a termékpaletta bióbbá alakításáért kapható pontok az elbírálásnál a bolt méretével ellentétesen, azaz degresszíven növekednek. A saját márkás biotermékek forgalmazásáért járó plusz pontok főleg az üzletláncok boltjainak kedvezhetnek.

A minősített boltokban az ökocímkés iparcikkek arányára is oda kell figyelni

Az ökocímkét elnyerő boltokban a pályázatot megelőző évben forgalmazott ökocímkés termékek nettó árbevételének a nem élelmiszer termékekből származó nettó árbevételhez viszonyított aránya legalább 0,5 % kell legyen. A pályázók plusz pontokat kaphatnak azért is, ha ezt minél többféle ökocímkés termék forgalmazásával érik majd el.

A pontrendszerben a környezetvédelmi szempontokat szolgálja a helyben, azaz 150 km-es körzetben termelt, valamint a hazai termékek forgalmazásának további pontokkal való ösztönzése, ami nem ritkán éppen a hálózatokra jellemző központosított beszerzés miatt ütközik akadályokba.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a bio-és ökocímkés termékek forgalma még elég alacsony, de legalább a már beadott pályázatokból jól látszik az ilyen jellegű termékek árukínálatban való darabszámának és arányának növekedése.

Az ökocímkével jelölt boltok üzemeltetése a szokásosnál környezetbarátabb lehet

A minősítés igénylése teljes szemléletváltást hozhat az üzemeltetésben, hiszen fontos elvárás, hogy az üzemeltetők egyrészt nevezzenek ki a boltban egy, az ökocímke -feltételek betartatásáért felelős személyt, másrészt dolgozzák ki, majd tartsák fenn a kereskedelmi egység egyszerűsített környezetirányítási rendszerét.

A környezettudatos gondolkodásnak szerepelnie kell a vállalatirányításban és a dolgozók oktatásában is. A környezetbarát üzemeltetés feltétele továbbá, hogy a saját célra rendelt tisztítószerek, egészségügyi papírok, másolópapírok és irodai termékek legalább 50 %-a ökocímkés legyen. A kereskedelmi nyomtatott kiadványokhoz 100 %-ban ökocímkés vagy FSC – tanúsítvánnyal rendelkező termékeket kell felhasználni, és a pályázó további plusz pontokat szerezhet a nyomtatott reklámanyagok, valamint az egyszer használatos műanyag eszközök mellőzésével. Ez utóbbi feltétel elsősorban a kisboltoknak lehet kedvező.

A házhoz szállítás lehetőségének felkínálása és minél környezetbarátabb módon – például biciklivel - történő megvalósítása további plusz pontokat jelenthet az elbírálásnál. (A házhozszállítás ösztönzése környezetvédelmi célokat szolgál, hiszen egyértelműen kisebb környezetterheléssel jár, ha megtervezett egy járművel jut el az áru több helyre, mintha mindenki saját gépjárművel vinné haza az árut)

A kiskereskedelmi egységek környezetbarát minősítésének végső célja

Bár a vírushelyzet jelentősen visszavetette a pályázatokat és a minősítési folyamatot, a kritériumrendszernek megfelelő piaci szereplők környezetvédelmi teljesítménye nyilvánvalóan jobb lesz az átlagnál, elősegítve a fenntartható fejlődés szempontjainak gazdasági körforgásban való érvényesülését.

Reményeink szerint rövid időn belül elmondhatóvá válik, hogy számos ökocímkés kiskereskedés mellett már például az XY üzletlánc boltjainak 70 %-a is környezetbarát minősítéssel rendelkezik. Ez esetben ugyanis elképzelhető, hogy az egyes boltok felújítását és az új boltokat már úgy fogják megtervezni és működtetni, hogy energiagazdálkodási és hulladékkibocsátási szempontból eleget tegyenek a környezetbarát szolgáltatás kritériumrendszerébe foglaltaknak, és az árukészletben is kellő súllyal lesznek jelen a környezetbarát módon előállított, ökocímkés és biotermékek.

Az előzetes szakértői becslések szerint az érintett üzletek jelentős része képes lenne megfelelni, ha a tulajdonosok is úgy akarnák. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. minősítési igazgatósága várja a pályázókat.