A fenntarthatóság gondolata mára már nem csupán egyre több tudatos vásárló napi döntéseit határozza meg, hanem az üzleti szférában is fontos kérdés a partnerek közti bizalom szempontjából. Ha valaki nem eléggé környezettudatos, és nem bánik megfelelően a pénzügyi tőke mellett az természeti –és társadalmi erőforrásokkal is, azt sokan kockázati tényezőként értékelik. A környezetbarát gondolkodáshoz való viszonyulás ennek eredményeként jelentős mértékben befolyásolja a normális piaci működéshez szükséges hitelezést, valamint a befektetők biztonságérzetét. Ma már az ilyen jellegű elvárásoknak mérőszáma és jogszabályi háttere is van, ahogy azt az alábbiakban bemutatom, ezért nem mindegy, hogy egy-egy vállalkozás megméretteti-e magát, és objektív vizsgálat alapján mondhatja –e, hogy igen, én környezetbarát módon állítom elő a termékeimet vagy nyújtom a szolgáltatásaimat.

Az angol Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) szavak rövidítéséből született mozaikszó, az ESG egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven, azaz számszerűsítve ítélhessék meg a gazdálkodó szervezeteket.

A befektetők és hitelintézetek fenntarthatósági szempontok alapján is rangsorolnak

Ehhez természetesen vizsgálni kell az adott cég tevékenységének környezeti, szociális és egyéb társadalmi hatásainak kezelését, és azt, hogy mindez mennyire határozza meg a vezetői döntéshozatalt. Mindezt figyelembe véve az egyre több befektetőnél és hitelintézetnél foglalkoztatott ESG – szakemberek fenntarthatósági szempontok alapján vizsgálják és rangsorolják a lehetséges partnereket, és javasolják vagy sem az együttműködést. Érdemes rá odafigyelni, hogy a 3 tényező közül egyelőre leginkább a környezeti hatásokat mérik, és statisztikai adatokkal igazolható, hogy egyre több tőke áramlik a fenntarthatóság szempontjából jól teljesítő vállalatokba.

2023-tól több, mint 50ezer vállalat kell majd ESG-jelentést készítsen

Noha a fentiek és persze az ide vonatkozó piacikutatások fényében az már most is egyértelműen elmondható, hogy a megfelelően környezettudatos gondolkodás a cégek számára kézzel fogható anyagi – és versenyelőnyökkel jár, 2023-tól számos vállalkozás számára jogszabályban rögzített kötelezettség lesz az ESG – jelentések elkészítése és közzététele.

Az ESG – jelentési kötelezettség célja a nem pénzügyi jellegű kockázatok átláthatóbbá tétele

Az uniós források fenntartható tevékenységek felé irányítása érdekében 2021. április 21-én ugyanis az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot, melynek értelmében 2023-tól több mint 50.000 európai vállalatnak lesz kötelező ESG-jelentést készíteni, ami majd átláthatóbbá teszi működésüket a befektetők számára a fenntarthatóság kérdésében.

A jogszabály világosan meghatározza a fenntarthatósági kritériumokat, és a bankok számára is jelentési kötelezettséget és előírásokat fogalmaz meg, ami a hitelezést a fenntartható tevékenységek irányába tolja.  Az ESG célja végső soron a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése.

Bár ahogy a fenti ábra is mutatja, mind hazánkban, mind az egyéb eu-tagállamokban az ESG – szemlélet terjedése kezdetben elsősorban a nagyobb, tőzsdén is jelen lévő vállalatok működésére hatott, egyértelmű, hogy mára már a kisebb cégek esetében is egyre nagyobb szerepet játszik a vezetői döntéshozatal folyamatában. Az ESG tanúsítvány mellett vagy annak elkészítését megelőzően az európai ökocímke és a magyar környezetbarát védjegy megszerzése is kiváló lehetőség minden vállalkozónak a fenntartható jövő és a környezetvédelem ügye melletti elköteleződés kinyilvánítására. Ez ráadásul a környezettudatos fogyasztók és megrendelők bizalmát erősíti.