Fontos partnerünk, a Tudatos Vásárlók Egyesülete számszerűsítve állapította meg átfogó felmérésében, hogy „16 százalékkal bővült 2022-ben a környezetbarátként árult tisztítószerek piaca, ezzel az elmúlt 3 évben mintegy kétszeresére nőtt a teljes forgalmuk, ami tavaly közel 8,4 milliárd forintot tett ki”.

A vizsgálat azonban arra is rámutat, hogy a piaci igényekre válaszolva sajnos nemcsak a hiteles minősítéssel rendelkező kínálat bővült, hanem tarolnak a sokszor ellenőrizhetetlen állításokkal zöldre festett termékek is.

Ahogy azt az utóbbi időben több cikkünkben bemutattuk, egyre több Magyarországon a minősítetten környezetbarát takarító cég, és ezek egyre gyakrabban használhatnak magyar cégek által gyártott ökocímkés takarító szereket.

Mivel a relevánsnak mondható felmérések szerint a fogyasztók döntő többsége Európa – szerte egyszerre aggódik a környezetéért és saját egészségéért, és egyre többen tudják, hogy takarítani nem egyszerű környezetbarát és emberre is veszélytelen módon, sokan megnyugszanak, ha ökocímkés tisztítószerre lelnek a vegyi áru – és háztartási boltok polcain, vagy minősítetten környezetbarát cégtől rendelhetnek takarítási szolgáltatást irodáikba vagy otthonaikba.

Sajnos e nyugalom azonban nem minden esetben megalapozott, hiszen a Tudatos Vásárlók Egyesületének felmérése szerint a tisztítószer – piacon tapasztalt növekedés döntő többségét, azaz mintegy 80 százalékát 2022-ben a hiteles öko-minősítés nélküli, akár megtévesztő állításokkal „zöld”-ként árult termékek adják. Európa-szerte a vizsgált esetek 42%-ában találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyeknek vélhetően nincs valós háttere vagy túlzóak, esetleg félrevezetőek a fogyasztó számára –és ez természetesen nem csupán a tisztítószerek piacára igaz.

A 65 ország fogyasztóvédelmi szervezeteit tömörítő ICPEN (International Consumer Protection Enforcement Network) már 2020-ban kimutatta, hogy az internetes marketingben a zöld állítások 40 százaléka félrevezető lehet.

Ahogy a Nielsen piackutató cég felmérése mutatja, sokkal több a zöldnek mondott, ám ökocímkével nem minősített tisztítószer a piacon,
mint az akkreditált, gyártó cégektől és érdekcsoportoktól független laboratóriumok és minősítő szervezetek által bevizsgált termék

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a következőképpen foglalta össze a leggyakoribb „greenwashing” módszereket:

• egy valójában környezetszennyező eljárás környezetbarátnak feltüntetése: azaz olyan állítás, mely néhány termékjellemző alapján azt hirdeti, hogy egy termék környezetbarát, de ezzel figyelmen kívül hagy esetleg kimondottan fontos egyéb környezetvédelmi szempontokat;
• hiányzó bizonyítékok: olyan környezetvédelmi kijelentés, amely nem támasztható alá könnyen hozzáférhető adatokkal, vagy egy független harmadik fél által kiállított, megbízható tanúsítvánnyal;
• homályosság: rosszul megfogalmazott állítás, melynek valódi jelentését a fogyasztó várhatóan rosszul értelmezi majd;
• jogosulatlan jelölés: hamis címkék, illetve olyan díjak, melyeket a termék valójában sosem kapott meg.

Bár az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a hamis zöldítés szinte minden árukategóriát érint(het), cikkünk második a tudatos vásárlók Egyesületének tanácsait mutatjuk be, hogy mire figyeljen az a vásárló, aki tényleg környezetbarát tisztítószert keres.

Kapcsolódó tartalom:

Két új zöld útmutatót fogadott el a közbeszerzési tanács

Új ökocímkés takarító cég: Köt-Társ Service Kft.

Miért jó a környezetnek, ha környezetbarát módon takarítunk?