Több száz kárpát-medencei jelölt közül választotta ki a szakmai zsűri azt a 18 céget és magánszemélyt, akik március 29-én a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a Bolygónk és Városunk környezetvédelmi díjat. Az elismerést azok a szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek kapták, akik valóban sokat tették a természet és a környezet értékeinek megőrzéséért, valamint a fenntartható és környezetkímélő technológiák kifejlesztéséért és alkalmazásáért.

A környezeti probléma sokszor nem ott jelentkezik, ahol a káros anyagokat kibocsátják

Nem véletlen, hogy a Bolygónk és városunk portál olvasói által jelölt díjazottak a mai Magyarország mellett a Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkeztek, hiszen nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medence nem csupán történelmi és kulturális szempontból, hanem környezeti egységként is egy és oszthatatlan. E térségben ráadásul épp a történelmi okokból eredeztethető széttagoltság miatt fokozottan érvényesül az az alapvető környezetvédelmi probléma, hogy sokszor nem ott keletkezik a környezetvédelmi probléma, ahol a káros anyagok kibocsátása történik, ahogy azt a díjakat átadó Potápi Árpád ünnepi köszöntőjében kiemelte. A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rámutatott, hogy az emberek által elindított folyamatok ma már a Kárpát-medence élővilága mellett az egész bolygó törékeny egyensúlyát is veszélyeztetik, ezért mindent meg kell tenni e folyamatok megállításáért és visszafordításáért.

 

A XXI. században trendi és szükséges környezettudatosnak lenni

 

A másik díjátadó, Gór Csaba, a II: kerület önkormányzati képviselője és a Klébersberg Kastély vagyonőre kiemelte, hogy a 21. században nem lehet sem polgári értékekről, sem polgári művelődésről beszélni, ha figyelmen kívül hagyjuk a környezetvédelmet és a környezettudatosságot. Ez azért is különösen fontos, mert képletesen szólva az utolsó órában  vagyunk, amikor még tehetünk valamit bolygónk megmentéséért, és erre minden eszközzel fel kell hívnunk a figyelmet.

A figyelemfelhívásra jó lehetőség, ha bemutatjuk, elismerjük és díjazzuk azokat az embereket és cégeket, akik környezettudatos módon tesznek a közös jövőnkért és természeti értékeink megőrzéséért.

 

Az Alföld aranya, paprikája és a haltenyésztés

A szentesi Bakó Dániel a sokak által az Alföld aranyának nevezett termálvíz hőenergiájának a hidro kultúrás paprikatermesztésben való hasznosítása mellett a kertészetből elfolyó termálvízre alapozva  afrikai harcsa nevelésére létesített recirkulációs aquakultúra telepet hozott létre. A haltermelő telep mellett munkatársaival létrehoztak halfeldolgozó üzemet is létesített, amivel hozzájárulnak a hazai halfogyasztás bővüléséhez. A másodlagos termálvízhasználat mellet, az energiafelhasználás jelentős részét napelemekkel fedezik. A recirkulációs technológiának köszönhetően jelentősen csökkenthető a vízfelhasználás és a környezet terhelése, ráadásul a telep üzemeltetéséhez szükséges áram jelentős részét napelemteleppel fedezik. A szentesi üzem látogatói testközelből ismerhetik meg  a mezőgazdaság rejtelmeit és a gazdálkodó üzem2, azaz a Geofish Kft. működését.

 

Az iskola, ahol mindenki állatbolonddá válik

Az Újlengyeli Általános Iskola Kati nénije, azaz Berecz Katalin tanárnő lelkes és folyamatos programszervezései nélkül az iskola sosem vált volna a március 26-án megszerzett Örökös Öko-iskola cím büszke tulajdonosává.  Vezetésével a diákok a tanintézmény udvarán teljes ökoszisztémákat, élőhelyeket alakítottak ki, például egy kamerás madáretetőt, egy lepke büfét, egy gyíknapozót és egy darázshotelt. A gyerekek nem csupán gondozzák az élőhelyeket, hanem  télen-nyáron megfigyelik az ide költöző és itt megforduló állatokat, és gondoskodnak is róluk, ráadásul még a békamentő programokban is részt vesznek. Egészen bizonyos, hogy az újlengyeli ökoiskolából kikerülő diákok egész életükben oda fognak figyelni a környezetükre. (Hogy mi is az ökoiskola, azt ide kattintva Ön is megtudhatja.)

A székely lovasiskola hon - és természetismeretre nevel

Demény Elemér, a korond melletti kalondai lovasiskola, a Lófő Lovasudvar tulajdonosa és atyja által vezetett lovastúrák egyben természetismereti képzések is. Jól tudja és tanítja, hogy ahhoz, hogy a Kárpát-medencében megőrizzük a magyarságra jellemző létformákat és életfeltételeket, tudatos cselekvésre van szükség.

Az egyetem, ahol környezettudatos gondolkodást tanítanak

Dr. Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának dékánja ,csapatával az elmúlt években tudatosan vállalta fel a környezettudatos gondolkodás és magatartás pedagógiai alapjainak megteremtésére irányuló programot. A kar oktatói e tevékenységükben a Herman Ottó Intézet Nonprofit KFT. szakértőivel is együttműködnek. 

Komáromban és környékén célirányosan gyűjtik a hulladékot

A Clean city KFT. valóban a tiszta városokért tevékenykedik, hiszen közbeszerzési eljárások győzteseként végzi tevékenységét a Komárom környéki települések önkormányzatainak megbízásából. A hulladékot a munkatársak nem csupán begyűjtik és szelektálják, , hanem jelentős részét az üzem területén lévő gyűjtőudvarban történő válogatád után újrahasznosításra készítik elő. A 28 éves cég jelenleg 28 gépjárművel rendelkezik és 50 embert foglalkoztat. A cégvezetés a beszerzéseknél ügyel rá, hogy a géppark a mindenkori környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gépjárművekből álljon.

 

Egy felvidéki hasznos találmány: a beton, amely lépészajt csökkent

Forró Imre, az ugyancsak felvidéki, gútai vállalkozó német építkezéseken tapasztalatokat gyűjtve kezdett foglalkozni vele, miként lehetne az építőanyagokat zajcsökkentővé tenni. Barátaival hosszas, különböző anyagokkal való  kísérletezés után kifejlesztette az újrahasznosított gumidarálékot és polyuretán darálékot tartalmazó Aluflat betonelemet, amely 31 decibellel csökkenti a lépészajt.

 

Kárpátalja magányos hőse, azaz Francz Béla, a Tiszamentő

Mivel Ukrajnában a szervezett hulladékfeldolgozás és gyűjtés gyerekcipőben jár, s Kárpátalján több településen nem is létezik, sok festői szépségű kárpátaljai folyónk gyakorlatilag szemétteleppé vált. Nem véletlen, hogy rendszeresen érkezik a Felső-Tisza felől komoly szennyezés az Alföldre. A körösmezői Francz Béla a Fekete-Tisza forrásvidékén veszi fel a harcot a hulladékáradattal. Segítői egy kisfilmet készítettek az emberfeletti küzdelemről , hogy annak bevételéből megvásárolhassák az azóta „Folyómentő teherautó” névre keresztelt Iveco – t, mellyel Béla azóta nap mint nap gyűjti és szállítja a hulladékot. A hétköznapi hős rendkívül inspiráló történetét ebből a filmből alaposabban is megismerhetik. A saját gyermekeim mindezt látva nagy Béla-rajongókká váltak!

 

A fogolymadarak életterének megmentője: Hajas Péter

Hajas Péter a fogoly madár természetes szaporítása érdekében használja ki azt a lehetőséget, hogy az intenzív mezőgazdasági művelésben használt gabonatáblákban ökológiai zöld folyosókat létesítve gazdag rovarvilág jön létre, mely elősegíti a természetes vadállomány gazdagítását és a fogolyállomány megmentését.

 

Kerámia domino, az esztétikus és energiahatékony magyar innováció

A Corecomm Si 2017-ben kezdte meg a napelemek gyártását, és 2019 óta építőipari elemekbe integrált laminált panelek piacra vezetésével foglalkoznak. A "megújuló energia és innováció" kategóriában díjazott úgynevezett kerámia domino lényege, hogy gyakorlatilag hagyományos tetőcserépként beépítve esztétikus energiaforrásként használható.

Környezeti nevelés intézményi keretek közt

Kádár András a Jane Goodall Intézet budapesti munkatársaként szervez programokat a környezeti neveléssel, környezet-és természetvédelemmel összefüggő programokat.

Van már technológia a hullaékhő hasznosítására is

A GreenTech Energi Kft. rengeteget tesz érte, hogy a hulladékhő hasznosításában rejlő lehetőségeket minél szélesebb körben felismerhessék és alkalmazzák. Ez ráadásul összhangban van az Európai Unió célkitűzésével, hogy 2030-ra a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

 

A természetfotós, aki békákat is ment

A környezetvédő tevékenységéért díjazott újlengyeli Máthé Zsombor nem csupán madarakat fényképez és monitoroz, hanem részt vesz a békamentő akciókban és a lakóhelye környékén lévő baglyok élőhelyeit felügyeli és óvja, megoldást keresve élőhelyük megtartására.

Vegyszermentes technikák a környezetbarát háztartásért

Első gyermeke születése után  az ökoanyu néven híressé vált Nagy Réka „önvédelmi reflexként” ismerte fel a környezetvédelem fontosságát, és azóta folyamatosan képzi magát a témában,tematizálva lányai felmerülő kérdéseit. Blogbejegyzéseiben és előadásain számos Édesanyának segít a vegyszermentes technikák mindennapi alkalmazásában, és számos helyen szól a környezetbarát szemlélet fontosságáról és a szemléletváltás elkerülhetetlenségéről.

Az önképző természetfotós, aki képein a madarakról és a lepkékről mesél

Pászthy Dávid autódidakta módon tanult fényképezni, és a madarak és lepkék a szerelmei. Nemrég vehette át a Magyar Vadászlap közönségdíját, ráadásul a Magyarország 365 fotópályázatának hivatalos albumába is bekerült egy képe.

 

A zöld óvoda, ahol minden gyermek természetvédő lesz

 Szabadi Edit, a balatonarácsi református óvoda intézményvezetője

A balatonarácsi óvodások a Péter és a Tamás hegy ölelésében lévő völgyben tölthetik gyermekkoruk jó részét. Minden tevékenységet, amit csak lehet, a szabadban, azaz a közeli erdőkben és a vadasparkban végeznek, és testközelből, eredeti környezetükben ismerhetik meg az állatok és növények életét. Az erdő közelsége hozta magával a lehetőséget, hogy madárbarát óvodaként nemrég az Agrárminisztériumban a Zöld óvoda címet. A természet szeretetét kicsi kortól a gyermekekbe oltó óvodapedagógusok különösen büszkék rá, hogy a gyermekekkel évek óta gyűjtéseket szerveznek  a balatonfüredi Ebmentő szervezetnek, majd maguk állítják össze a cicák és a kutyák csomagjait.

 

Akiknek a kezei közt a kávézacc műalkotássá válik

Borsodi Eszter és Tamási Kinga mottója szerint „értékrendből válik értékké a szemét". A két hölgy a 3d-s nyomtatás lehetőségeit újszerűen használva, azaz kávézaccot újrahasznosítva készít művészi esztétikai értékeket hordozó lámpabúrákat és ékszereket. Mint annyi fontos dolog a magyar történelemben, ez is egy kávézóban kezdődött, ahol az értékrend a tudással és a kíváncsisággal találkozott.

A hargitai medvepásztor, aki mindenkinek megmutatja Erdély állatvilágát

Moraru Norbert ideje jelentős részét a medvéknek, madaraknak és más vadállatoknak és más vadállatokanak szenteli. Webkamerákat üzemeltet a környéken, melyeken folyamatosan követhetjük a medvék és más vadállatok életét.

 

Robottechnika az iskolában , magyar fejlesztőtől

A digitális kompetenciaképzés eddig talán legjelentősebb és leghatékonyabb lépéseként 2021-ben már 420-nál is több általános iskolában jelentek meg a környezettudatos nevelésben való szerepéért jutalmazott  MZX Robotics humanoid robotjai, immáron visszavonhatatlanul a közoktatás részévé téve a digitális felzárkóztatást.