Mivel egyre több cég hamis marketinggel sugallja, hogy ő valójában zöld, sőt méregzöld, a fokozódó környezetvédelmi globális kihívások közepette mind a magyar, mind a tagállami hatóságok és uniós jogszabályalkotó szervek kénytelenek  határozottan fellépni a greenwashing ellen.

Hogy az illetékesek milyen módszerekkel és mely jogszabályok alapján próbálják megtisztítani a piacot a hamis környezetbarát állításoktól, azt Dr. Nagy Aranka, a CMS ügyvédi iroda munkatársa mutatta be az Akkreditálási Világnap alkalmából szervezett, szándékai szerint a jövő világkereskedelmét segítő workshopon tartott, Uniós tervek a zöldre festét ellen - akkreditált tanúsítás? című előadásában.

Sokan a vélt vagy valós fogyasztói elvárásoknak akarnak megfelelni a hamis zöldítéssel

A cégek egyre nagyobb nyomás alatt vannak abban a tekintetben, hogy minél zöldebben szervezzék és valósítsák meg a termelést, ráadásul a fogyasztói elvárások is egyre zöldebbek, hiszen a fogyasztók döntéshozatalában egyre hangsúlyosabb a szerepe a fenntarthatóságnak. Ez főleg azokra a szektorokra igaz,  melyekben nincs nagy információs asszimetria a fogyasztó és a vállalkozások között. A ruházati és a kozmetikai termékek esetében például kimondottan fontos a vásárlóknak az újrahasznosítás és a készítés helye.

A napjainkban már mindent átható zöld marketing ellenére a fogyasztók 80 %-a a felmérések szerint úgy érzi, a nagyvállalatok nem tesznek eleget a fenntarthatósági célkitűzéseknek és elvárásoknak - mutatta be Nagy Aranka már előadása elején az ide vonatkozó és reprezentatívnak mutatható uniós közvélemény-kutatások eredményét.

A hatóságok vizsgálatai szerint a fogyasztók kételyei megalapozottak

Egy 2020-as, egész Európára kiterjedő - a weboldalunkon már korábban bemutatott - vizsgálat szerint a fogyasztók gyanúja nem alaptalan:  Európa-szerte elmondható, hogy a vállalkozások online marketingben alkalmazott zöld állításainak legalább fele hamis vagy megtévesztő, legalábbis nem igazolható a honlapokon feltüntetett információk alapján. A marketing - állítások alátámasztására ráadásul a gyártók különféle létező és nem létező (öko)cimkéket vagy ökocímkének állított, adott esetben csak a fantáziák világában jelen lévő minősítő intézetek védjegyeit kombinálják különféle energetikai és egyéb tanúsítványokkal.

Nyilvánvalóan mindezért a hatóságok is egyre aktívabban fordulnak a  terület felé. Mind idehaza, mind az unió más országaiban akadnak nagy ügyek, melyekkel az újságok címlapján találkozhatunk, és komoly következményekkel járnak a greenwashingot alkalmazó cégeknek, ám számos kisebb-nagyobb tetten ért jogsértés nem jut el idáig.

Magyarországon a tiltó jogszabályok mellett hiteles zöld marketinget segítő útmutató is létezik

A hatósági fellépésnek természetesen jogszabályi alapja is van. Az általános marktingszabályokat a  fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, 2008. évi XLVII. törvény tartalmazza, ám rendkívül előremutató módon 2020-ban a Gazdasági Versenyhivatal közzétette a vállalkozások helyes kommunikációját segítő Zöld Marketing Útmutatót

Az utóbbi nem egy jogszabály, azaz jogi kötőereje természetesen nincs, ám gyakorlati szempontból segíti, hogy a legjobb szándék mellett is hogyan kerülhetjük el a „greenwashingot”.

A marketing útmutató legfontosabb üzenetei a következők:

• Fontos az egyértelmű és konkrét kommunikáció. (Tehát az olyan típusú, önmagukban álló, mindenféle kontextust és bizonyítékot nélkülöző állítások, hogy "zöld", "bio", "fenntartható", "környezetbarát" - nyilvánvalóan nem elfogadhatóak. Ha például egy bioszoláriumokat működtető vállalkozás azt állítja, hogy „a természet erejével” szépíti az ügyfeleit, az értelemszerűen nem megy át a szűrőn.

•  Fontos elvárás az állításokkal kapcsolatban, hogy azok világosak és érthetőek, valósak és pontosak legyenek. (Ha például  például a termék a pozitív hatásai mellett negatív hatásokkal is jár a környezetre, akkor ezt is fel kell tüntetni, és nem szabad túlzó állításokat használni.  Az „akár 80% vízmegtakarítással is jár ez a fajta gyártási folyamat” semmiképp nem elfogadható,  hogyha ez a szám valójában ennél sokkal alacsonyabb.)

• A zöld állításoknak igazolhatóaknak kell lenniük, és az igazolásnak – kutatás, tanulmány, teszteredmények, etc. -  rendelkezésre kell állnia a zöld állítást megelőzően. (Nem megoldás, hogy amikor a GVH vizsgálódik,  akkor gyorsan szerzünk valamilyen igazolást.)

• A marketing útmutató iránymutatást tartalmaz a hatóságok által elfogadható tanúsító címkékre vonatkozóan. (Ezek alatt a GVH minden olyan logót, szimbólumot és tanúsítványt ért, amely azt hivatott hangsúlyozni, hogy az adott vállalkozásnak a terméke vagy szolgáltatása a környezetre pozitív hatásokkal jár. Ezt egy valóban létező szervezetnek kell megvizsgálnia, ellenőriznie egy jól meghatározott szempontrendszer alapján.)

•  A létező vizsgáló szervezet lehet állami szerv vagy az az által kijelölt – akár nonprofit – szervezet lehet, de maga a minősítésI folyamat akár önminősítés keretében is történhet. (A lényeg, hogy transzparens, elérhető ellenőrizhető és átlátható kritériumrendszer alapján történjen a vizsgálat.)

"A különféle bizalmi jegyek, minőségi jegyek, megjelölések, logók, szimbólumok,tanúsítványok, stb. (együtt: tanúsító címkék) azt hivatottak hangsúlyozni, hogy a vállalkozás terméke vagy szolgáltatása, illetve tevékenysége, működése valamilyen szempontból pozitív környezeti jellemzővel bír, és annak megfelelőségét egy létező szervezet, meghatározott szempontrendszer mentén ellenőrzi is.-" - foglalta össze az akkreditált szervek fontosságát Nagy Aranka.

Európa-szerte komoly szigorítás várható, feketelistával

Az Európa Tanács Zöld állítások irányelvjavaslata értelmében hamarosan életbe lépő uniós szigorítások lényegi intézkedése, hogy létrehoznák a zöld állítások feketelistáját, melyeket ab ovo tisztességtelennek nyilvánítanak.  

A tervek szerint a jövőben a már kialakult magyar gyakorlathoz hasonlóan igazolni kell tudni a zöld állításokat, vagyis

•   Nem lehet az egész termék vagy szolgáltatás tekintetében megfogalmazni valamely állítást, amennyiben az csak annak egy részére vonatkozik;

• nem lehet egy jogszabályi követelményt úgy beállítani, hogy a vállalkozás valamilyen nagyon fontos tevékenységet fejt ki a fenntarthatóság érdekében, hogyha ezt a jogszabályi követelményt írja elő számára;

• és nem lehet olyan fennhatósági címkéket feltüntetni a terméken vagy annak csomagolásán és használati útmutatójában, amelyek nem valamelyik tanúsítási rendszeren alapulnak, és melyeket nem az arra kijelölt hatóságok vezettek be a piacra.

Az akkreditált minősítő szervezeteké a jövő

Nagy Aranka szerint egyértelmű, hogy az akkreditált minősítő szervezetek kerülnek előtérbe az új szabályozási terveknek köszönhetően, ezért tisztázni kell, hogy ki válhat akkreditált hitelesítővé.

Az már biztos, hogy az akkreditált hitelesítőnek mindenképpen

• függetlennek kell lennie a reklámozott terméktől és az érintett kereskedőtől; ráadásul

• szigorú szabályoknak kell megfelelnie az elvárt szakértelmet, infrastruktúrát és felszereltséget illetően;

A hitelesítés várható menetéről egyelőre nagyon keveset lehet tudni, az irányelv szerint ennek részleteit majd a tagállamoknak kell kidolgoznia.

A vállalkozások is látják, hogy egyre komolyabb a fogyasztói igény  van a fenntarthatüó termékek és szolgáltatások iránt, és a jelek szerint ennek megfelelő fordulat következhet be az uniós és hazai szabályozában - összegezte a várható európai uniós gyakorlatot és tendenciákat bemutató előadását Nagy Aranka.

Következő cikkünkben áttekintjük, hogy milyen a zöldre festés elleni intézkedésekről és ellenőrzési tapasztalatokról tájékoztatta az Akkreditációs világnap alkalmából szervezett Workshop közönségét Dr. Szoboszlai Izabella, a Gazdasági Versenyhivatal munkatársa és a Versenytanács tagja.